Miért pont a jóga?

Elmúltam 40 és egyre jobban hasonlítok az anyukámra. 21 évvel ezelőtt az orvosok azt mondták, mostanra már véget ér földi pályafutásom. Én mégis itt vagyok.

Sokáig kerestem a választ a kérdésemre, hogy miért érzem rosszul magam a bőrömben. Mindenem megvolt, amire vágytam, mégis hiányzott valami. Izgága, örökké zajló, mindig rohanó, állandóan vibráló életembe bezsúfoltam mindent, ami belefért, de nem boldog lettem tőle, hanem feszült és ideges. Úgy éreztem folyton, hogy lemaradok valamiről, így azt felejtettem el, ami igazán fontos: megélni a pillanatot.

Aztán elmentem egy jógaórára. Az első alkalommal éreztem, hogy ez most valami más. Elmentem az alaptanfolyamra, hogy megtanuljam, hogyan kell jól csinálni. Elmentem a jógaoktatói képzésre, hogy megértsem, miért úgy kell csinálni. Tanultam Sivananda jógát a Sivananda Jógaközpontban, gyerekjógát Csíki Marianntól, gerincterápiás jógát a Fény Jógaterápiás Intézetben, sokat a gerincről Bene Mátétól és hatha jógát Baktai Ádámtól.

A jóga tényleg megváltoztatta az életemet. Mert a jógával a válasznál jóval többet kaptam: egy erős és határozott kézfogást, ami segít és irányt mutat, hogy mindig jusson eszembe, már tudom, mi a megoldás.

Ha elfogadtam volna a sorsomat, valószínűleg most nem lehetnék két gyönyörű gyerek anyukája, egy nagyszerű férj felesége, és nem csinálhatnám azt, amit szeretek. Nem taníthatnék jógát sem. Pedig legszívesebben belekiabálnám a világba, hogy a jóga jó, csináld te is.

Már nem sietek sehová, a helyemen vagyok. És készen állok arra, hogy neked is megmutassam ezt az utat.

Te pedig eldöntheted, hogy velem tartasz-e.